2025. február 9-én a Hollandi cukrászdában ültem, és nem tudtam elfogyasztani a narancsos trüffelt, amit kértem.
Lüktetett a halántékom a dühtől, és ökölbe szorult a kezem.

Minden alkalommal összeomlok, amikor megkapom a szerkesztő levelét, de csak azért, mert alapos munkát végez.

Tudod, mi történik a kéziratoddal, miután elkészül az első változat?

Pont este hétkor léptem oda a babaágyhoz, kiemeltem belőle azt az apró teremtményt, amely elsőként álmaimban fogant meg. Ringatom, magamhoz ölelem, hogy ne sírjon, a lény elhallgat, elengedem őt és visszahelyezem a nyughelyére. Betakarom, végigsimítom az arcát, elmosolyodik, visszamosolygok, még ébren van, pont úgy énekelek neki, mint tegnap:

És most benyálazom az ujjam, és a nedves ujjbegyemmel az arcomhoz emelem a számlát. Megbizonyosodom arról, hogy szabvány szerinti bizonylat, számlatömb vagy más módon előállított, adóigazgatás azonosításra alkalmas, szigorú számadású bizonylat. Az elektronikus számlákat is ki kell nyomtatni, ráírjuk az iktatószámot és szkenneljük.

Három hónapja bámulom a mennyezetet, a színe fehér, de az egyik sarkában sárgás folt képződött, amikor Molnárékat elöntötte a szennyvíz. A káresemény napján rúgtak ki a Tiszta Faliszőnyegek Minisztériumából. Olyan volt becsomagolni a holmimat, mint anyám halála után konténerbe szórni a kacatokkal teli életét.

Kasszás Erzsi mesélte, de a történteket egy lábfetisiszta, egy takarítónő és egy porszívóügynök is alá tudja támasztani. Mindannyian látták a nagyit. A főbejáraton keresztül érkezett. Feketében volt és vastag sárnyomokat hagyott maga után. Szemérmetlenül elsétált az olvasó szemüvegében a játékos ostorok és a szőrös bilincsek mellett. A két nő – a...