Kosár
0
0 Ft
Ha nem lopsz el egyetlen könyvet sem a Libri könyvespolcáról, miért töltenél le e-könyveket?
2026.07.28
Fültanúja voltam egy beszélgetésnek, arról csevegtek, hogy letöltenek egy könyvet, majd elküldik egymásnak. Egy kortárs magyar szerző művéről volt szó. Nem egy olyan íróról beszéltek, akinek a könyvére már lejárt volna a szerzői jog, hanem egy élő alkotóról, aki ráadásul nem tartozik a legeladottabb szerzők közé.
Ha tisztességes embernek, becsületes polgárnak tartod magad, és azt mondod, hogy "soha semmit nem loptál", akkor érdemes feltenni a kérdést: rendben van-e gond nélkül letölteni egy könyvet engedély nélkül?
Ha valami csak digitálisan létezik, attól már nem képvisel értéket? A szerző munkája kevésbé értékes azért, mert nem egy nyomtatott könyvet tartunk a kezünkben?
Mikor nem illegális egy e-könyv letöltése?
Nagyon egyszerűen fogalmazva: akkor, ha a szerző vagy a jogtulajdonos engedélyezi.
Ilyen esetek például:
A szerző vagy a kiadó ingyenesen elérhetővé tette a könyvet a saját weboldalán, esetleg feliratkozást kér cserébe, vagy promóciós céllal kínálja.
A mű közkincsnek számít, vagyis lejárt a szerzői jogi védelem. A szerző halála után 70 évvel jár le a vagyoni jogi védelem, így ezek a művek bizonyos feltételek mellett szabadon hozzáférhetők és terjeszthetők. Ha klasszikusokat szeretnétek e-könyvben olvasni, a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is elérhetitek ezeket.
Könyvtári vagy hivatalos digitális kölcsönzés keretében érhető el.
Még mindig a papírszag az első
Bár minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy az e-könyvek reneszánszukat éljék, valamiért továbbra is erősen ragaszkodunk a hagyományos könyvekhez.
Szeretjük a könyvek illatát, a tapintását, azt az érzést, amikor egy új kötet bekerül a polcra. Szeretjük lefotózni őket, felrakni instára, dicsekedni az új relikviáinkkal.
A 2024-es adatok alapján Magyarországon az online leadott rendelések 4,2%-a e-könyv vagy hangoskönyv, ami körülbelül 2,5 százalékponttal marad el az EU-s átlagtól. A papíralapú könyvek, magazinok és újságok esetében ez az arány 13,7%, míg az EU-s átlag 14,7%.
Fontos megjegyezni, hogy ez a statisztika csak az online értékesítéseket vizsgálja, és a nyomtatott sajtó is szerepel benne.
Ebből adódik egy érdekes kérdés: ha a nyomtatott kiadványok vásárlásában nincs jelentős eltérés az EU-s átlaghoz képest, akkor mi magyarázza az e-könyvek alacsonyabb arányát?
Lehetséges, hogy egyszerűen kevésbé népszerű nálunk az e-könyv? Lehetséges, hogy más digitális formában fogyasztunk tartalmat? Vagy az is elképzelhető, hogy az e-könyvek egy része nem a hivatalos értékesítési csatornákon keresztül jut el az olvasókhoz?
Mekkora lehet a veszteség?
A 2024-es MKKE-adatok alapján Magyarországon a könyvpiac körülbelül 68,7 milliárd forintos bevételt termelt.
Az e-könyvek a teljes könyvpiac körülbelül 2,5%-át adják, ami nagyságrendileg 1,7 milliárd forintos piacot jelent (tekintsünk el attól, hogy az ekönyvek olcsóbbak a nyomtatott könyveknél).
Ha példaként feltételezzük, hogy ennek 10%-a nem hivatalos forrásból származó letöltések miatt kiesik, akkor ez körülbelül 170 millió forintos elmaradt ebook-forgalmat jelenthet.
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi pénzt közvetlenül a szerzők veszítenek el, hiszen a könyvek árából a kiadók, terjesztők és digitális szolgáltatók is részesednek. Viszont jól mutatja, hogy egy kisebb digitális piacon már viszonylag kevés elveszett vásárlás is számíthat.
Ha a 2024-ben megjelent körülbelül 15 000 könyvcímre vetítjük ezt a nagyságrendet, akkor átlagosan 11 ezer forintos kieső forgalom jutna egy-egy címre. Tehát nagyjából olyan mintha két könyvet vennél le fizetés nélkül a könyvespolcról.
Egy nagy kiadónak ez talán meg sem kottyan, de egy kisebb szerző számára minden egyes vásárlás visszajelzést jelent, bevételt hoz és lehetőséget ad arra, hogy újabb könyvet írjon.
Források:
https://mkke.hu/konyvforgalom/evenkenti_adatok/2024