Ez nem egy olyan történet, ami egyből a mélyvízbe dob, inkább szépen, lassan húz be a hullámok közé, és ha egyszer elkap többé nem ereszt. A karakterek szerethetőek, a helyszínek csodálatosak, és a misztikum csak úgy végigzizeg az emberen olvasás közben. Ez nem egy pörgős történet! Lassú lefolyású, de az írásmód és minden más is kárpótol minket.

Zsófia

A történet hangulata alapvetően misztikus és borongós, de egyáltalán nem nyomasztó, valami hihetetlen érzékkel festi le Takács Éva írónő a kis falusi miliőt, a múltbeli homályos eseményeket, és a vadregényes, ködös erdei tájat. A lapok szinte életre kelnek, az írói stílus teljesen berántott az eseményekbe. Szeretettel ajánlom, ha hangulatos, karakter és történet központú, misztikusabb, spirituálisabb krimire vágytok. Tökéletes kikapcsolódást nyújt, amellett, hogy az ember alig várja a folytatásokat, mert ebben a világban szerintem bárki szívesen időzne még.

Szakácsiné Konkoly Edina

Négy nap alatt elröppent a történet, pedig Szeleskő rejtélye annyira magával ragadott, hogy ha tehetném azonnal el is kezdeném a folytatást. Könnyen olvasható, vicces és hátborzongató kaland volt. Imádtam a régies beütését a környezetnek a tipikus falusi hangulattal, miközben megismerhettük Noémi és a többi szereplő életét, valamint múltját.

Fanni

A történet hangulata egyedi, néhol szomorkás, néhol az elhagyatottság érzetét kelti, de ugyanakkor pulzál is, ami számomra érdekes kettősség volt. A felbukkanó félelem pedig megadja a történet lényegét. Olyan könyv, ahol legalább annyira fontos az, ami nincs leírva, mint az, amit megmutat. Ahogy írtam is, ez a regény egy utazás, útkeresés, kapocs a múlt és a jelen között, amit összeköt a rejtély. Külön élményt jelentett, hogy a könyvhöz tartozó box apró meglepetéseket rejtett, amelyeket az olvasás során a megadott instrukciók alapján bontogathattam. Ezek a kis tárgyak finoman hozzátesznek az olvasási élmény megéléséhez és személyesebbé teszik azt. A meglepetéseket nem mutatom meg, de volt köztük, illatos és ízes, szép és szerencsét hozó is. Imádtam bontogatni, kész csoda, hogy kibírtam az adott fejezetekig, de megérte várni.

H. Krisztina

A történet egyszerre földhözragadt és sejtelmesen lebegő, ahol a valóság repedezni kezd, és alóla előbukkan valami ősi, megmagyarázhatatlan. A regény egyik legnagyobb ereje a hangulata. Nem siet, nem magyaráz túl, inkább éreztet. Az álmok és az ébrenlét határa elmosódik, a múlt újra és újra visszaköszön, és egyre nehezebb eldönteni, mi az, ami emlék, mi az, ami látomás, és mi az, ami valóság. Az alagút egy erős, atmoszférikus kezdés, amely kíváncsivá tesz, elgondolkodtat, és hagy maga után egy furcsa hiányérzetet, azt, amikor az ember már most tudja, hogy folytatásért kiált a történet.

Viki

Nagyon tetszett az a hangulat, amit a könyv kelt az olvasóban, hiszen egy érzelmi hullámvasútról beszélhetünk. A könyv végigkísért minket a szomorúságtól kezdve, a magányon át, a félelmen keresztül egészen a feszült izgatottságig a könyv végén.

Szandra

A történet maga egészen lassan bontakozott ki, viszont minden fejezetben kaptunk egy olyan apró, de izgalmas részletet, amitől letehetetlen volt a könyv. Rég nem olvastam ilyen izgalmas krimit, ráadásul nagyon sokat hozzátett az olvasási élményhez az a doboz apróság, amit amit az írónő küldött mellé. Ez a látomásos, misztikus kibontakozás is teljesen új volt számomra, ahogy szép lassan kiderült Noémi apukájának múltja, hogy ki és mit követett el, és hogy végül kiderült, hogy ki volt a gyilkos, és hogy kié is volt valójában a titokzatos smaragdköves gyűrű.

lilo

Onnan tudom, hogy egy jó könyvet olvastam, hogy szomorúságot érzek, amikor kiolvastam. Sajnálom, hogy a történet véget ért és nem tudom, mikor találkozom legközelebb olyannal, ami hasonló hatással van rám. Az érzést ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy tengerparti nyaraláskor eljön a hazautazás napja. Éva könyvét nem tudtam letenni, amíg az utolsó mondathoz nem értem. Az izgalmas krimi szereplői olyanok voltak számomra, mintha csak régi ismerőseim lennének, akikkel közösen próbálom megfejteni a szeleskői alagút rejtélyét. Olvasás közben pedig olyan izgalmas szavakkal gazdagodtam, mint például a stafirung. Majd jött az utolsó mondat és a szomorú felismerés, hogy ideje indulnom haza. Aztán pedig az örömteli, hogy Az alagút még csak a trilógia első része volt.

Pál

Egy magyar faluban játszódik a cselekmény, és mivel én is vidéken nőttem fel, abszolút átjött a regény hangulata. Szerettem a két lány barátságát, a misztikumot, a vidéki emberek barátságosságát, a nosztalgiázást és a nyomozást.

Flo

Elolvastam Az alagút című regényt. Leginkább az fogott meg benne, hogy férfiként beleláthattam a nők gondolkodásmódjába. Életszerűek a csajos párbeszédek. Számomra a jó könyv ismérve, ha mosolygásra késztet. Ez megvolt. A felbukkanó misztikus jelek nyomozásra ösztönzik a főhőst. Kíváncsi vagyok a folytatásra, ki nyeri el végül hősünk kezét. A visszafogott, megfontolt átlagférfi, vagy a pénzes partiarc.

László