Stréber - (rendes kislány)

 A kiflit két részre vágta, vajat kent a két félholdra, majd ráhelyezett négy szelet szalámit. Piros pöttyös szalvétába burkolta, belehelyezte az uzsonnás dobozába. A ceruzákat meghegyezte, a tollakat kipróbálta, hogy beszáradtak-e a nyári szünet alatt, a könyveket gondosan becsomagolta, füzetekre ráírta melyik órán használja majd azokat, bepakolt az iskolatáskájába. A tornacuccát összehajtogatva, frissen vasalva helyezte bele a tornazsákjába. A másnapi ruháját kikészítette az ágy melletti kis fémszékre, lámpaoltás előtt olvasott néhány oldalt, majd lerakta a szemüvegét az éjjeli szekrényre.

Másnap a fényesre kefélt loboncát összefogta és egy rózsaszín masnival kötötte hátra egy copfba.

Kockás rakott szoknyájában, lakkcipőjében lépett át az iskolaküszöbön, majd a bejárat után áthúzta egy kényelmes váltócipőre. Megérkezett a terembe, azonnal le is ült a tanárival szembe, mert az első pad akusztikája megszűrte a szitokszavakat.

Stréber, vágták az első padban magányosan ücsörgő lány fejéhez.

Stréber, húzták meg aranycopfját.

Stréber, csapták a hátához a poros táblaszivacsot.

Stréber, lökték le a pápaszemét.

Stréber, nyomatták a székére a pillanatragasztót.

Stréber, dobálták meg papírgalacsinokkal, amikor jelentkezni próbált.

Stréber, utolsónak választották be a tornacsapatba.

Stréber, nyalókát helyeztek az asztalára, jelezvén azt, hogy állandóan nyalizik a tanárnak.

Strébernek hívták, holott csak arra vágyott, hogy szorgalmával elismerést érjen el, nem stréber volt csak egy rendes lány.