Randilírozás előtt

Gyengéden végigdörzsöltem a testemet a magnólia illatú tusfürdőmmel, óvatosan átsiklott a pengém a lábszáraimon, a combjaimon és azon a bizonyos területen, ahol már elburjánzott a gyom a pasi nélkül töltött hosszú időszak alatt. Még egy kis szőrszálhasogatás a hónaljakon és egy szempillantás alatt el is vesztettem a szőrösségemet.

Egy óra múlva találkozom Annával, jobban teszem, ha megfürdök előtte.

Elmerültem a rózsavizes habfürdőben, majd a nedves hajtöveim samponozásába, aztán a hajvégeim balzsamozásába kezdtem. A napfényen szárított tincseimet hajcsavarókba forgattam, majd órákkal később kibontottam a hullámokat. A loknikat a hajtöveimnél feltupíroztam kissé, majd hajlakkal rögzítettem a frizurámat

Végighúztam az ujjaimat a sérómon.

A fakó pofimat szérumokkal, hámlasztóval, hidratálóval, végül fényvédővel próbáltam élénkíteni. Alapozóval a bőrhibák retusálásába kezdtem, és a kontúrozással próbáltam elterelni a figyelmet a széles orromról és a markáns államról. A szempilláimat pödörítővel göndörítettem, levendula, padlizsán és lila szemhéjpúderrel emeltem ki a szemem seszínét, egy tussal cicás kontúrt húztam, egy halvány ajakápolót vittem fel a számra.

Megmostam az egynapos borostámat, ez a csajok kedvence.

Valamiért mindig a fogam marad utoljára, az elektromos fogkefémmel végigsúroltam előbb a felső, majd az alsó fogsoromat. Lesikáltam a nyelveimet is, fogselyemmel takarítottam ki a fogaim között lerakódó lepedéket. Szájvízzel gargalizáltam, majd a tükörben megbizonyosodtam a fogaim fehérségéről. Még mindig sárgák voltak.

Bekaptam egy rágót.

Nem jó ez a szoknya, túl rövid, ebben pedig úgy festek, mint ahogyan a Jehova női tanúi szoktak kinézni, amikor házalnak vasárnaponként az elhagyatott lelkeknél. Ebből kibuggyan a hasam, ebben pedig úgy nézek ki, mint aki megette a farkast. Ez a felső a köldökömig nyitva hagyja a dekoltázst, ez pedig túl keveset mutat. A pulóver színe nem illik a táskámon található mahagóni mintához. Ez a cipő nem passzol a szoknyához, de ami illik hozzá az kényelmetlen. Most mit tegyek? Vegyek fel inkább nadrágot? Nem igaz, hogy nincs egy rohadt göncöm sem.

Jó lesz ez a póló, de ez a zokni már kétnapos, inkább felveszek egy frisset.

Nem tudom melyik parfümöt fújjam magamra, a vanília esszencia túl tömény, a zöldtea kivonatútól meg illatosbetét szagom van, a trópusi lehet nem illik a ruhámhoz, de a szenvedélyes rózsaparfüm volt rajtam az előző három randin is.

Megszimatolom a hónaljam, a mintavétel után kijelenthetem, te jószagú Úristen.

Egy órával korábban érkezem a helyszínre, még teszek pár kört, lehetőleg annyit, hogy utána érkezzek. Milyen lassan telik ilyenkor az idő és még késnem is kell egy picit.

El fogok késni, már biztosan az étterem előtt várakozik, hamarosan megunja és el fog menni, különben is azt gondolja rólam, hogy lúzer vagyok, hogy nincsen még egy zöld Suzukim sem, amivel elmehetnék érte.

Elbóklásztam a kirakatok előtt, biztosan már régóta ácsorog a megbeszélt helyen. Remélem nem kenődött el a sminkem, és a hajam sem úgy fest, mint egy teletojt madárfészek, csak nehogy felboruljak ebben a tűsarkúban, biztosan azt fogja gondolni rólam, hogy milyen kövér vagyok ebben a kismamaruhában.

Nohát, milyen gyönyörű ez a lány. Most mit tegyek, bókoljak neki, vagy inkább ne, nehogy, azt higgye, hogy nagyon nyomulok és lepattint. Inkább csak halványan megdicsérem, de nem ragozom túl.

Biztosan ocsmánynak tart, csak annyit mondott, hogy csinos vagyok. Mégis inkább nadrágban kellett volna jönnöm, ez a vörös szín kiemeli a bőr felszínén lebegő úszógumit. Hiszen ő olyan helyes.

Előreengedjem az ajtónál, vagy kinyissam előtte, vagy engedjem előre és ő nyissa ki?

Igazi gavallér, kitárja előttem az ajtót, lesegíti rólam a kabátot és még a székemet is kihúzza, így biztosan látja a szoknyám alól előbukkanó narancsbőrt.

Milyen formás lábai vannak, el tudnám képzelni a nyakamban őket.

Mit rendeljek? Kérjek szódavizet, hogy úgy tűnjek, mint aki az Update szerint él? De hát én nem is szeretem a szódavizet. Előételnek valami krémlevest kérek, hogy azt az elképzelést ébresszem benne, milyen marhára szofisztikált vagyok, aztán valami salátát csirkével, hogy látszódjon a hájelvonási kísérletem. Normális lányok mit szoktak enni, amikor éppen nem sört isznak pizzával? Saláta és csirkemell, ez legalább lassan fog fogyni.

Most biztosan azt gondolja, hogy egy falánk disznó vagyok, amiért pizzát rendeltem, ő meg milyen visszafogottan étkezik. Ráadásul én ostoba, még sört is kértem. Biztosan egy iszákos, igénytelen palinak tart. Nohát, milyen káprázatos szemei vannak.

Most akkor felezzünk, vagy meghívjam őt? Nem fogom megsérteni? Úgy döntöttem, most én hívom meg, mert a múltkor is ő fizetett, nem akarom, hogy úgy érezze, kihasználom.

Biztosan azt gondolja, hogy csóró vagyok, azért akar ő fizetni, még kocsim sincs és anyámnál lakom, egy ilyen csodás lány, a hosszú lábait sosem fogja a derekam köré csavarni.

Most akkor felmenjek a lakására? Nem korai még, hiszen még csak a negyediknél tartunk, de ha túl sokáig várok, lehet, el fog hagyni? Mitévő legyek?

Egy kicsit kupi van nálam, ugyan takarítottam, de hamar meguntam, mert elkezdtem nosztalgiázni a Lego figura gyűjteményem fölött.

Milyen sok könyve van és videójátéka, én hozzá képest ostoba vagyok, biztosan nincsenek komoly szándékai velem.

Megrögzött gyűjtögetőnek hisz, akinek még egy talicskája sincs, hogy elvigye őt vacsorázni.

Milyen kényelmes ez a plédszerű kanapé. Most mi legyen? Merjem feltárni előtte önmagam, felfedni előtte azt a féltve őrzött testrészem, a vékony textíliával borított immár csupasz részét a bőrömnek?

Bárcsak levetné magáról.

Apránként bomlott le rólunk a textília, a ruhadarabok fokozatosan hullottak le a testünkről, feltártam előtte azt, amit igyekezett elrejteni a világ elől.

És abban a szent pillanatban, óvatosan levette magáról, azt az élénkpiros, áttetsző anyagból készült, csipkével körbeszegett maszkot...