Huxley Majális: Sznobéria szatíra
Figyelem! Cselekményleírást tartalmaz.
Ha május, akkor mi másról is szólhatna ez a hónap, mint a szerelemről. Igen, pont nem erről, hanem Huxleyról. A sötét, utópisztikus és nyomasztó világa remekül összhangban áll a május újjáéledő, madárfüttyös, pollenes, prüszkölős, orrfújós időszakával. Ebben a hónapban 7 darab Huxley falatkával készültem nektek, igyekszem katonánként adagolni a köteteket.
No de, hogy áll a kihívás?
Olvasó Nőnek/Úrnak jelentem, hogy négy Huxley sikeresen abszolválásra került, no de hogyan értékelem az olvasott műveket? Ebben a részben bemutatandó könyvek temaitkájukat tekintve egyfajta sznobéria szatírát jelentenek, de emellett találunk bennük magánéleti indíttatású elemeket is.
-
A harmadik elolvasott könyvem a Nyár a kastélyban nevet viseli, amely tartalmát tekintve is jelentősen eltér az előző részben felsorolt kötetektől. A történet az I. világháború utáni londoni értelmiséget kívánja bemutatni, akik heteken keresztül képesek elvonulni egy vidéki rezidenciára, egészen pontosan a Wimbush-rezidenciára, ahol az építmény óvó falai közé az ipari társadalom fertőjétől menekülnek az egyéni tragédiáikkal és nehézségeikkel körülbástyázott szereplők. Kérlek, ha olvassátok próbáljátok meg nem komolyan venni, ugyanis ha ezt teszitek, akkor az olvasás fájdalmas tortúra lesz számotokra, ugyanis ez egyfajta sznobéria szatíra. A könyv az önmagát értelmiségnek valló, de inkább sznobériába süllyedő, társadalmilag elismerhetetlen kasztról szól. Az ábrázolás hajszálnyi (talán egy picit túlzó) pontossággal mutatja be a társadalmi problémák iránt érzéketlen, önálló ízlelőbimbók felhasználására alkalmatlan kaszt habkönnyű életét. Igazából a könyvben nem igazán azonosítható konfliktus, a kastélyban történő tereferék, vívódások, értelmiségi beszélgetéseken kívül semmi nagyjelentőségű történés, arról, hogy éppenséggel melyik szereplő, mely császárra hasonlít. Az irodalomszakik úgynevezett heterotópiának definiálták a művet, amelyet egyszerűen úgy foglalnék össze, hogy akár a valóságban is megtörténhetne velünk, de valahol legbelül érezzük, hogy túlzó és karikatúrisztikus a történet.
-
A negyedik A vak Sámson nevet viselő könyv, amelynek már a címéből is kiderül, hogy a bibliai hasonlaton túl Huxley magánéleti indíttatású története, ugyanis látását elvesztette néhány évre. A cselekmény Anthony Beavis fejlődéstörténetét mutatja be, de az idősíkokon belül fokozatosan ugrálva halad végig a cselekmény, mindemellett a perspektívákat is váltogatja akár egy fejezeten belül is a szerző. Hasonlóan a Nyár a kastélyban munkához képest egyfajta korrajzot jelenít meg, de ebben a könyvében kidomborodik a főhősnek az érési folyamata, amely talán 40 éves korában válik látványossá. Semmivel sincsen megkésve Anthony, vannak olyanok, akiknek bizony később nő be a fejelágya, meg olyanok is akiknek soha sem. Ugyan a szálak kuszának tűnnek, de összességében négy fő vonalat detektáltam: a gyerekkorához, az egyetemi éveihez, a kora felnőttkorához és a középkorához kötődő eseményeket. Mind a négy idősíkban a könyv végére rakódnak össze a fejünkben az érési pontok. Az önző és dölyfös értelmiségiből, kissé empatikusabb személy válik a történet végére, a saját hibájából és önhibáján kívül bekövetkező események megtapasztalása által.
-
Fő mondanivalója a könyveknek szubjektív pontozás
Nyár a kastélyban: számomra talán az önazonosság kereséséről szól a történet, tehát arról, hogy merjük-e felvállalni a véleményünket, amikor tudjuk, hogy a közösség számára az elfogadhatatlan. Tehát valahol azt a kérdést teszi fel a könyv, hogy sznobok legyünk, vagy szabadok. A könyv az értelmiségi párbeszédek miatt nem volt pörgős és időnként halálra untam magam, a tartalom megírása komplex tudást igényel, több cselekményt vártam volna a könyvtől, persze tudom itt nem ez volt a domináns.
Olvasmányosság: 10/5
Tartalom: 10/6
Újdonságérték: 10/6*
A vak Sámson: legnagyobb kérdése az az, hogy kezelhető-e a társadalom és a mások iránti közönyösség, amire egyértelműen megkapjuk az igen választ, de ahhoz jelentős tragédiának, és sorsfordulatoknak kell bekövetkezniük egy ember életében. Teljes mértékben unikális a könyv szerkezeti formája, de ez csökkenti a mű olvasmányosságát, ugyanis megnehezíti az olvasó dolgát. Mint az összes Huxley könyv, jelentős tudásmennyiséget ölel fel, de számomra a sok részlet között elszivárog időnként a fő mondanivaló.
Olvasmányosság: 10/4
Tartalom: 10/7
Újdonságérték: 10/8*
*Pontrendszer az alábbiak szerint alakul
- Olvasmányosság: mennyire vitt magával a történet.
- Tartalom: mennyi kis csírát ültetett el bennem a könyv, mennyire jött át a fő üzenet.
- Újdonságérték: mennyire volt unikális az adott mű, tematika, tartalom, stílus, formai jegyek alapján