Huxley Majális: Utópiák, disztópiák

Figyelem! Cselekményleírást tartalmaz.

Ha május, akkor mi másról is szólhatna ez a hónap, mint a szerelemről. Igen, pont nem erről szólt ez idáig a májusom, hanem Huxleyról. A sötét, utópisztikus és nyomasztó világa remekül összhangban áll a május újjáéledő, madárfüttyös, pollenes, prüszkölős, orrfújós időszakával. Ebben a hónapban 7 darab Huxley falatkával készültem nektek, igyekszem katonánként adagolni a köteteket.

No de, hogy áll a kihívás?

Olvasó Nőnek/Úrnak jelentem, hogy az első két Huxley sikeresen abszolválásra került, hogyan értékelem az olvasott műveket?

Lássuk a medvét!

Kezdjük a klasszikusokkal, Huxley 1931-ben íródott műve a Szép új világ az, ami kőbe véste a szerző nevét és juttatta fel az utópisztikus/disztópikus irodalom parnasszusára. Ugyan én már korábban olvastam, így nem volt számomra meglepetés a tartalom és a stílus sem, de érdemes volt ismételten átrágni magamat rajta, ugyanis több érdekességet is találtam. Alapvetően érdemes három szinten belül vizsgálni a könyvet, tehát az egyén, a közösség és a társadalom szintjén.

Egyén

A technológiai fejlettség magas fokán állunk, mesterséges úton, futószalagon kerülnek előállításra a sorozatgyártott egyedek, az oxigénmennyiség adagolásával dől el, hogy az értelmi képesség és a fizikális felépítmény, hogyan alakul az egyénnél. Például az oxigénhiány degenerálja a személyt. Ezáltal öt fő kasztot hoznak létre: Alfák, Béták, Gammák, Delták és Ypszilonok. Továbbá a lombikokban az egyedek kondicionálásával tesznek egyes szerepköröket kívánatossá vagy ellenszenvessé, ezáltal olyan tevékenységek elvégzése iránt fognak vonzalmat érezni, amire eredetileg szánták őket. Képzeljük csak el azt a világot, ahol nem kell az érettségi után azon morfondíroznunk, hogy szabadbölcsészek, vagy neurológusok legyünk, mert eleve, ha Ypszilon kasztba tartozunk, akkor el sem jutunk még csak az általános elvégzésééig sem. Másrészt, valószínűleg úgy kondicionáltak minket, hogy a szénbányák éteri hangulata legyen számunkra a paradicsomi állapot. Harmadrészt, hipnotizálás útján történik meg az egyének sajátos erkölcsi nevelése, a fogyasztás és az élevezés kerül középpontba. Azonban a könyvek és a természet feketelistások, ugyanis azok egyfajta gátját jelenthetik a fogyasztásnak és az uralkodó rendszer alapjait rengethetik meg. Tehát, szeretitek az egyszerhasználatos hulladékokat, gyorsan a következő utáni falatra fáj a fogatok, meg akarjátok venni a könyvemet, lájkolni akarjátok ezt a bejegyzést, és terjeszteni akarjátok az Évike igéjét.

Közösség

A családi szeretetközösség és az emberi kötelékek megszűnnek létezni, ehelyett központokban gyártják le a társadalom számára fontos humán erőforrásokat. A közösségi élet színterei felszakadoznak, a klasszikus párkapcsolatok is megszűnnek, a partnerek cseréje és elfogyasztása kerül előtérbe. A hasonló a hasonlóval párosodik, de szerencsére a hipnózis miatt a legtöbb kasztba tartozó egyed nem akar a magasabba tartozni, ellenben mélységesen megveti azt, aki az alsóbb kasztba sorolódik. Csak szex és más semmi...

Társadalom

A társadalom uniformizált, 5 fő csoportba sorolhatóak legtöbben, jó előre jelezhetőek a fogyasztási szándékok és gördülékenyen őröl a társadalom fogaskereke. A kondicionálás miatt megszűnnek a konfliktusok, hiszen mindösszesen a fogyasztásra szűkül az emberek látóköre, egyedüli kockázatot az öntudatos alfák jelenthetik, akik értelmi képességeik miatt alkalmasak arra, hogy túllássanak a színfalakon, azonban a könyvek és a művészet tilalma miatt, az ő látókörük is beszűkül.

-

A második elolvasott könyv a Majmok bombája nevet viseli, amely a Szép új világ ellentéte és komplementere egyszerre. Mindkét könyv egy külső szemlélő szempontjából mutatja be a többség által normálisnak vélt társadalmat. De míg a Szép új világban a Vadember, a látszólag a színvonala alá süllyedt ember és az emberfeletti ember, a lombikban gondosan kitenyésztett lény, addig a Majmok bombájában az ősember a második világháború pusztítása után létrejövő majomszármazék, és a színvonalas lény pedig az Új Zélandról megérkező nemzedék.

Lássuk a sztorit tömören!

Egy takonykór nevet viselő vírust zúdítanak az emberiség jelentős részére, csak a nyugati világtól szeparálódott területek maradnak érintetlenül, az emberiség másutt visszazuhan a történelem előtti időkbe. A 22. század elején az érintetlen területekről tudósok érkeznek a fertőzött területekre.

Mi is történt a takonyvész után az emberiséggel?

A legjobb megfogalmazás erre az, hogy elrohad. Ugyan van vallás, de Beliál imádat inkább egyfajta sátán kultusz, mint az Atyaúristenbe vetett hit. Beliál vallás szerint, az ember örök kárhozatra van ítélve, éppen ezért a halálfogytiglan tartó büntetés letöltését már a földi lét során meg kell kezdenie azért, hogy a földi pokol bugyraiban is bugyoghasson. A szexualitás tiltva van, de évi egy alkalommal két hétre az önmegtartóztatás időszaka, egyfajta hedonista orgiába csap át, amikor is a gyermekek fogannak. A párkapcsolat szigorúan tilos, meg egyébként is milyen férfi ne szeretne tartózkodni minden bűnök eredőjétől, a nőtől. A mutációk mindennaposak, a három pár mellbimbó és a hét ujj még törvényesnek minősül, de az afeletti szám esetén a gyerekek feláldozásra kerülnek Beliál napján, az anyák pedig rituálisan megkopasztásra kerülnek. A Majmok bombája című könyv stílusban közelebb állt hozzám, kedvelem ezt a madmaxi hangulatot, ami kellőképpen nyomasztó, de ennek ellenére mégis optimistább a könyv végkimenetele, mint a Szép új világé, ugyanis ott nincs menekvés, vagyis egyetlen lehetőség, az öngyilkosság.

Összehasonlíthatóság érdekében érdemes ezt a könyvet is három szinten belül vizsgálni, tehát az egyén, a közösség, és a társadalom szintjén.

Egyén

Az emberiség visszazuhan egyfajta emberhez méltatlan, állati állapotba, nincs növénytermesztési, állattenyésztési kultúra, csak rablógazdálkodás létezik. A férfi és a nő is egyaránt, minden rossznak a forrása, arra született, hogy kárhoztasson. A nőnek sokszorosan alárendelt szerepe van, egyfajta bűnbakként van megjelenítve a könyvben. Pszichopátiára hajazó állapot jellemző, ahol a "törzs" tagjai számára mások meggyilkolása és élve eltemetése egyfajta gyönyörűséget okoz. A stigma szerepét érdemes kiemelni, a túlzottan sok pár mellbimbó és ujj esetén a csecsemőnek halál, az anyának nyilvános felkoncolás jár.

Közösség

A közösségi szintről elmondható, hogy egyfajta empátia nélküli törzsi közösséget találunk, ahol az erőforrások aránytalan elosztása detektálható. Az uralkodó réteg a "papság", aki felett pedig uralkodnak, a kárhozatra ítélt ember, akinek nem áll jogában birtokolni. De a szexualitás tilalma mellett a poligámia jellemző, kicsit a Szép új világhoz hasonlatos ezáltal, hogy mindenki párosodhat mindenkivel, ellenben csak egy szűk időintervallum alatt, de a szexualitás célja a fogantatás, nem pedig az élmény, míg a Szép új világban a szexualitásnak egyedüli célja az élvezet. A Majmok bombájában, a mindenki mindenkié mottó helyett, a senki senkié mottó a megfelelő. Mindkét könyvben tabu téma a szerelem és a párkapcsolat, mert az egyfajta bukási lehetőséget jelenthet az uralkodó elit számára.

Társadalom

A könyv tartalma alapján, számomra nem volt egyértelműen azonosítható, hogy társadalmi szervezettség létezik-e. A vallási képviselők és a Beliálba vetett hit jelentheti a társadalom egyik szervező erejét, míg a Szép új világban a fogyasztás szabadsága és a szóma volt az, ami a társadalmat kordában volt képes tartani.

-

Fő mondanivalója a könyveknek, szubjektív pontozás

Szép új világ: A jól szervezett társadalom, a kockázati tényezők csökkentése, az eleve elrendeltetés a tudomány által a konfliktusok csökkentéséhez vezet, azonban megfosztja az embert a gondolkodás, a hit, és az érzelmek megélésének képességétől.

Huxley stílusát és a teljes esszenciáját megérteni sokrétű tudást igényel. A tartalom átadásához, szükséges részleteibe menően kifejteni a világ működését - ami szükséges -, ellenben csökkenti a könyv olvasmányosságát. Tartalom tekintetében, bennem rengeteg új gondolatot ébresztett és a regény születését követően mindmáig aktuális a tartalma.

Olvasmányosság: 10/8

Tartalom: 10/8

Újdonságérték: 10/9*

Majmok bombája: A nukleáris fegyverek környezeti és társadalmi hatásaira hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy milyen nagy kockázatokat rejt a vallási fanatizmus akkor, amikor a vallási gyakorlat a bűnbakképzésre épít.

Nekem a könyv élvezeti értékét csökkentette az, hogy nem volt valódi utópiaként kifejtve, csak egy forgatókönyvben felvázolt történetet ír le. Kissé zavaró volt számomra, hogy forgatókönyvszerű formátum lett alkalmazva, de egyre olvasmányosabb lett a mű előrehaladtával a történet. Tartalom tekintetében, bennem rengeteg új gondolatot ébresztett. A regény születését követően mindmáig aktuális a tartalma, a naturalista elemek erősebben kerültek ábrázolásra ebben a műben, azonban mégis inkább optimista lett a végkimenetel.

Olvasmányosság: 10/7

Tartalom: 10/8

Újdonságérték: 10/8*

*Pontrendszer az alábbiak szerint alakul

• Olvasmányosság: mennyire vitt magával a történet.
• Tartalom: mennyi kis gondolat csírát ültetett el bennem a könyv, mennyire jött át a fő üzenet.
• Újdonságérték: mennyire volt unikális az adott mű tematika, tartalom, stílus, és formai jegyek alapján.